�gy sz�letett

A capoeira az Afrik�b�l elhurcolt rabszolg�k t�nc�b�l �s harc�b�l alakult ki. A portug�l rabszolgatart�k nem engedt�k, hogy szolg�ik �nv�delmi sportokat gyakoroljanak. De �k t�lj�rtak uraik esz�n: a r�g�sokat �s �t�seket t�ncc� alak�tott�k. T�bbsz�r szerveztek felkel�seket, majd a rabszolgas�g megsz�n�se ut�n t�rv�nyen k�v�liekk� v�ltak: band�kba szervez�dve b�n�z�sb�l �ltek, vagy politikusok alkalmazt�k �ket harci tud�suk miatt. A Paraguay elleni h�bor�ban seg�ts�g�kkel Braz�lia gy�zedelmeskedett, ekkor nemzeti h�s�kk� v�ltak. Az els� leg�lis capoeira iskola 1932-ben nyitotta meg kapuit.

Bec�zik egym�st

A capoeira 1920-ig tiltott sport volt, gyakorl�it �ld�zt�k. Ebben az id�szakban alakult ki az a ma is �l� szok�s, hogy az els� �vvizsga let�telekor capoeir�s becenevet (apelido) adnak a capoeirist�nak. Ezt �ltal�ban valamilyen jellegzetess�g�r�l kapja, k�lsej�r�l, mozg�s�r�l p�ld�ul. Dani beceneve a haj�ra utal. A n�v titkos, csak maguk k�z�tt haszn�lj�k. Eredetileg az�rt haszn�lt�k, hogy a rend�rs�g el�tt inkognit�ban maradjanak a csoport tagjai: nem ismert�k egym�s polg�ri nev�t, �gy ha valaki lebukott, a rend�rs�g nem sokra ment az �ltala adott inform�ci�kkal (hasonl�an a graffitisekhez, akik szint�n „m�v�sznevet” haszn�lnak).

Capoeir�s sz�t�r

- Abada: Trap�zszab�s� feh�r matr�znadr�g, a capoeirist�k hivatalos �lt�zete. - Batizado: Capoeir�s beavat�s, keresztel�, ahol a mester el�tt sz�mot kell adni a tud�sr�l, �s elnyeri az els� �vfokozatot (citrom-feh�r). A gyakorl� ilyenkor kapja meg capoeir�s nev�t is. - Berimbao: Afrikai eredet�, �jszer� �t�s hangszer, az afro-brazil kult�ra alaphangszere. Az �jszer�en megfesz�tett h�r hangj�t egy f�ra r�gz�tett t�kkel er�s�tik fel. - Camisa: P�l�. - Caipirinha: Braz�lia nemzeti itala: cukorn�dp�linka, n�dcukorral, lime-mal �s sok t�rt j�ggel. - Corda: Pamut �v az abad�hoz. - Feijoada: Braz�lia nemzetei �tele: fekete babb�l k�sz�l. - Gope: Forg� r�g�sok. - Guarda Basa: A r�g�sok ellen kifejlesztett elhajl�s. - Roda: a capoeir�sok alkotta k�r, ennek a k�zep�n zajlik a j�t�kos harc.

Berimbao:

 Abada:

Caipirinha:

Feijoada:

A CAPOEIRA T�RT�NETE

A capoeira t�rt�nete Braz�li�ban k�r�lbel�l 300 �vvel ezel�tt, a rabszolgas�g idej�n kezd�d�tt. A portug�lok rabszolg�kat v�s�roltak Afrik�b�l, akiket a cukor �s doh�ny �ltetv�nyeiken dolgoztattak. T�bb mint k�t milli� rabszolga �rkezett az orsz�gba. H�rom f� ter�letre ker�ltek Braz�li�ban : Bahia, Recife, �s Rio de Janeiro k�rny�k�re. Rio-ban �s Recife-ben a rabszolg�k k�l�nb�z� afrikai etnikumhoz tartoztak. T�bben k�z�l�k ellens�ges t�rzsekben �ltek Afrik�ban �s emiatt neh�z volt egy k�z�ss�gbe k�nyszer�teni �ket. Egyetlen k�z�s pontjuk az Orixa (oris�) kultusz volt. A legt�bb Rio �llamban dolgoztatott rabszolga Bantu sz�rmaz�s� volt, m�g Bahi�ban az �szak-afrikai ter�letekr�l elhurcolt feket�k voltak t�bbs�gben. Az elviselhetetlen k�r�lm�nyek hat�s�ra rengeteg rabszolga kock�ztatta meg a sz�k�st. A vadonban kis k�z�ss�geket alkottak, amelyekben a capoiera volt az �sszetart� kapocs. �nv�delmi technik�kat gyakoroltak �s fejlesztettek ki. Nem kiz�rt, hogy nemcsak a vall�suk keveredett a helyi indi�n �slakoss�ggal, hanem kult�r�juk m�s r�szei is, esetleg a harci technik�k szint�n hat�ssal voltak a feket�kre. (p�ld�ul a sarkon val� �l�s (bel�p�skor a rod�ba) egy�rtelm�en az indi�nok hat�s�ra ker�lt a capoeir�ba). Az �jra elfogott rabszolg�k azt�n visszat�rve az �ltetv�nyekre, gyakorolni �s tan�tani kezdt�k a t�bbieket. Minden vas�rnap pihen�napjuk volt, amikor a capoier�t gyakorolt�k. Zene, t�nc, �s ritu�l� �p�lt be a capoier�ba, elrejtve a portug�lok el�l, hogy rabszolg�ik hal�los k�zdelemre k�sz�tik fel magukat. Husz�n�t �v alatt tizenegyszer szerveztek felkel�st a portug�l kol�ni�k ellen, amelyek v�g�l a rabszogas�g megsz�ntet�s�hez vezettek 1888, m�jus 13-�n.

 
     Felszabadul�suk ut�n a legt�bb rabszolga nem t�rt vissza Afrik�ba, hanem a nagyobb v�rosokba k�lt�ztek az �ltetv�nyekr�l. A nagyv�rosokban azonban nem kaptak munk�t, ez�rt band�kba szervez�dve b�n�z�sb�l �ltek, vagy politikusok alkalmazt�k �ket, mint test�r�ket harci tud�suk miatt. A legismertebb capoierist�k a rendszer ellenfelei voltak. Az 1890-es �vekben sz�mos befoly�sos ember is m�velte a capoier�t. Ez fenyeget�st jelentett a korm�ny sz�m�ra, ez�rt elit politikai rend�rs�get alap�tottak a helyzet k�zben tart�s�ra. Mikor ez hat�stalannak bizonyult vel�k szemben, egy rendk�v�l szigor� t�rv�nyt hoztak, amelynek t�z fejezete kifejezetten a capoier�val kapcsolatos tev�kenys�geket tiltotta, bele�rtve a gyakorl�st is. Hogy a t�rv�nynek �rv�nyt szerezzen, az eln�k kinevezett egy Sampaio Ferraz nev� embert, aki a brazil t�rt�nelem legkegyetlenebb rend�rf�n�kek�nt v�lt h�rhedt�. C�lja a capoiera teljes kiirt�sa volt. Ironikus m�don Sampio kiv�l� mestere volt a capoier�nak... Sampio k�l�nleges egys�ge capoier�t tanult, ami lehet�v� tette azt, hogy a capoier�t gyakorl� csoportokat a saj�t ter�let�k�n h�vj�k ki harcolni. Egy ilyen incidens alkalm�val letart�ztattak egy Juca Reis nev� fiatalembert, kinek apj�t t�bb befoly�sos ember p�rtfogolta a korm�nyban. Ennek hat�s�ra az eln�k kr�zis csoportot h�vott �ssze, amely nyolc nap �s t�bb befoly�sos korm�nytag lemond�sa ut�n, a fi� szabadon bocs�t�s�r�l hat�rozott. Ett�l azt v�rt�k, hogy a capoeirist�k viselked�se majd megv�ltozik. De v�ltoz�s nem sok t�rt�nt, kiv�ve hogy feket�kb�l hadsereget szerveztek a korm�ny megd�nt�s�re. Az egys�g�k f�lelemmel t�lt�tte el a f�v�rost, a rend�rs�g pedig hat�stalannak bizonyult ellen�k.

Ekkor t�rt ki a h�bor� Paraguay ellen. Hirtelen a t�rv�nyenk�v�liekb�l nemzeti h�s�kk� v�ltak a capoierist�k, h�siess�g�kkel �j fejezetet �rtak a brazil t�rt�nelembe. A capoiera gyakorl�sa m�g 1920-ig tiltva volt, �s Bahia ter�let�n, Pedro de Azevedo Gordilho rend�rf�n�k ir�ny�t�s�val pr�b�lt�k elnyomni a capoeir�t. Calvary gyakran haszn�lta lovass�g�t ellen�k, �s a legf�bb ellens�g�kk� v�lt. Az �ld�z�s hat�s�ra, a capoirist�k n�pt�nck�nt rejtett�k el m�v�szet�ket, egyben elfogathat�bb� t�ve azt a t�rsadalom sz�m�ra. Ebben az id�szakban alakult ki, az a ma is �l� szok�s, hogy "capoiera neveket" adnak az �j capoierist�nak. Erre az igazi identit�s, rend�rs�g el�li rejt�zk�d�s adott okot. Volt olyan capoierista, akinek t�bb �lneve is volt, m�g nehezebb� t�ve az azonos�t�st. 
  Bimba (Manoel dos Reis Machado) mester, az egyik legfontosabb capoierista, felk�r�st kapott, hogy mutassa be muv�szet�t az eln�knek. A sikeres bemutat� ut�n, kez�ben a korm�ny enged�ly�vel t�rt vissza, az els� leg�lis capoiera iskola megnyit�s�ra (1932). Egy �vvel k�s�bb m�r nagyobb �sszeggel t�mogatta a korm�ny a capoiera nemzeti sportt� v�l�s�t. Az�ta a capoiera elterjedt az eg�sz vil�gon, �s n�pszer�s�ge egyre n�. Bimba mester alkotta meg a regional capoiera st�lust (Luta Regional Baiana). A st�lus rendszerezetts�ge v�lasz volt a huszas �vekben elterjedt fel�letes utcai capoier�ra. Az �j st�lus kihangs�lyozta a capoiera m�v�szeti oldal�t. A mester kidolgozta az edz� technik�kat �s finom�totta k�zd� elemeket, �nv�delmi rendszerr� form�lva a st�lust. A capoier�ba, egy durva harci t�ncb�l elemeket vett �t (Batuque), amelyeket apj�t�l Luiz Candido Machad�t�l tanult.
A st�lus f� �jdons�ga, egy technika alkalmaz�s�ban rejlett: -cintura desprezada- ami nagyj�b�l annyit tesz : laza cs�p�. Ennek a technik�nak az alkalmaz�s�b�l k�vetkez�en, vakmer� akrobatikus dob�ssorozatokat haszn�ltak. "Mikor csin�lsz egy "martell�t", r�gj �gy hogy a saj�t l�bad t�rj�n el, amikor csin�lsz egy "galopant�t" �ss �gy hogy a t�rj�n a kezed. Mikor pedig az ellenfelet dobod el dobd �gy, hogy egy lukat v�jjon a betonba"

CAPOEIRA SZ�T�R - fontos, vagy gyakran haszn�lt kifejez�sek magyar�zatai:

Ax�
Ashe ( Ase/Axe, Yoruba eredet� sz�)
A kezdetekben volt a ax�, �s az ax� volt minden. Azt�n az ax� tudat�ra �bredt is Olodumare lett. Mikor Olodumare elkezdett cselekedni Olofi-v� alakult �t. Olofi teremtette Obatal�t az els� Orix�t. Az ax� a kozmikus energia ami benne van minden l�tez�ben, �l�ben �s �lettelenben. Egy mad�rban �ppen �gy jelen van mint egy �lettelen k�ben. A candomble vall�sban �nekkel, cerem�ni�kkal, zen�vel n�velik az ax� intenzit�s�t.

A capoeir�ban a taps, �nek �s zene ennek az energi�nak ez l�trehoz�s�ra szolg�l. A k�rben j�tsz� capoeir�sok ezt az energi�t kapj�k �s haszn�lj�k fel j�t�kukban. Ha megfelel� szinten van az energia a j�t�kosok nagyobb teljes�tm�nyre k�pesek, kreat�vabbak �s �szhangban mozognak. Az ax� jelenl�t�nek leggyakoribb fizikai megny�lv�nul�sa (az arra �rz�kenyekn�l) a "libab�r�z�s".

Angola
Mestre Pasthina �ltal kre�lt capoeira st�lus. Sokkal jobban felfedezhet�ek benne az �llatok mozg�s�nak utanz�s�b�l kialakult elemek. Lass� zen�re, taktikus mozdulatokkal t�ncolnak, amelyeket hirtelen vill�mgyors t�mad�sokba vihetnek �t. A st�lust az alacsony f�ld k�zeli mozdulatok, �s a taktika magas szint� alkalmaz�sa jellemzi. R�gen az improviz�ci� a st�lus alapeleme volt. Sz�mtalan �j r�g�st tal�lhatot ki egy j�t�kos harc k�zben. K�s�bb a regional hat�s�ra itt is megjelentek a mozg�sok szabv�nyos�t�s�ra val� t�rekv�sek, de sok iskol�ban m�g mindig nem �rj�k el� egy mozdulat pontos v�grehajt�s�t.

Abada
Trap�z szab�s� feh�r matr�znadr�g, amit egy pamut �vvel k�tnek meg. A capoeirist�k hivatalos viselete.

Apelido
Capoeira n�v. A tilt�s ideje alatt az identit�s elrejt�s�re szolg�lt. Senki sem tudta a m�sik polg�ri nev�t, �gy ha valaki lebukott nem sokra mentek a rend�r�k a t�le kapott esetleges inform�ci�kkal. A helyzetet nehez�tend� volt (van), akinek t�bb nevet is adtak. A neveket valamilyen szembe�tl� tulajdons�g alapj�n kre�lt�k. ( Mestre Zebrinha nev�t egy gyerekkor�ban el�szeretettel viselt cs�kos mez (egy focicsapat meze) miatt kapta. N�h�ny n�v: ( Tucano = Egy Brazil nagycs�r� mad�r, Basaria = Kofa, Pimenta = Paprika, Cabasa = T�k)

Academia
edz�terem

Batizado
Capoeir�s beavat�s, keresztel�, ahol a mester el�tt kell sz�mot adni a tud�s�r�l �s elnyeri az els� �vfokozot (citrom-feh�r). A gyakorl� ilyenkor kapja meg a capoeir�s nev�t is (apelido). (apelido >>).

Benguela
A region�lhoz tartoz� st�lus. Vagyis egyike azon 8 st�lusnak, amelyeket Bimba mester alkotott. Nemcsak ritmus�ban, hanem mozg�saiban is k�l�nb�zik a regionalt�l. Mondhatni valahol a regional �s az angola k�z�tt helyezkedik el, ha a ritmust vizsg�ljuk. A ked�lyek leh�t�s�re haszn�lj�k, ezen k�v�l j�l lehet tanulni seg�ts�g�vel a manding�t, �s a f�ldreviteli technik�kat. A legink�bb t�ncos �s taktikus regional st�lus.

Beira mar
tengerpart, de �gy h�vj�k az �vtized legh�rhettebb brazil gengszter�t a Commando Vermelho banda f�n�k�t is.

Berimbao
Afrikai eredet�, �jszer� �t�s hangszer a capoeira, �s az afro-brazil kult�ra alaphangszere. Az �jszer�en megfesz�tett h�r, hangj�t egy a f�ra r�gz�tett t�kkel (caba�a ) er�s�tik fel, �s egy az �jjak k�z�tt tartott kavicssal szab�lyozz�k. Egyik k�zben a hangszer, amit kisujjal egyens�llyoznak, m�sikban pedig egy �t� p�lcika �s egy kis kos�rszer� cs�rg�. H�rom alaphangal gazd�lkodnak. Egyszer a k�vet er�sen r�szor�tj�k a h�rra, a k�vetkez�h�z csak �pphogy �rintik �s az harmadikn�l pedig a testhez szor�tva k� n�lk�l egy �bl�sebb hangot sz�laltatnak meg. Afrik�ban a k� helyett a k�rm�ket haszn�lj�k. 

Besouro Mangang�
A kor legnagyobb "mandingero-ja". Az emberek legend�kat mes�ltek hihetetlen k�pess�geir�l. �gy tartott�k, hogy sebezhetetlen. Egy alkalommal mikor a rend�rs�g t�rbe csalta, a k�zeli dombra �p�tett keresztre torn�zta f�l mag�t, �s a r� t�zel� rend�r�k egyszer�en nem tal�lt�k el. 

Candomble
A candomble vall�s szellemeit, entit�sait Orix�knak h�vj�k. A szertart�sok sor�n ezek az orix�k sz�llj�k meg a r�sztvev�ket. A candomble vall�st k�vet� capoeir�sokat gyakran tartott�k sebezhetetlennek �s elpuszt�t�sukhoz gyakran pr�b�lkoztak var�zslattal. A capoeir�sok nyakl�ncain a hagyom�nyos teny�r mellett gyakran hordanak candombl�s talizm�nokat.

Camisa
p�l� 

Caipirinha
Braz�lia nemzeti itala: cukorn�dp�linka, n�dcukorral, lime-mal
�s sok t�rt j�ggel.

Corda
pamut �v az abad�hoz

Comprar
A capoeira j�t�kban �gy nevezik azt amikor k�t j�t�kos k�z�l az egyiket szeretn�nk lev�ltani ("megvenni" a j�t�kot) a j�t�kban. A k�rbe csak a berimbao el�tt lehet bel�pni, lev�ltani pedig csak olyan pillanatban lehet a j�t�kost amikor j�l l�that�ak vagyunk mindk�t f�l sz�m�ra, �s baleset n�lk�l megoldhat� a dolog.

Capoeira Abada
Mestre Camisa csoportja, az egyik legnagyobb a vil�gon. Hierarchikus fel�p�t�se �s az agressz�v j�t�kst�lus miatt komoly ellent�teik alakultak ki
m�s csoportokkal. 

Fazenda
tanya

Feijoada
Braz�lia nemzeti �tele: fekete babb�l k�sz�l.

Gope
Forg� rug�sok

Guarda Basa
A capoeira brasil �ltal a v�ltott ir�ny�, gyors r�g�sok ellen kifejleszett elhajl�s.

Iuna
Tipikus regional k�zeli j�t�k. Kiz�r�lag mesterek �s magas rang� capoeir�sok j�tszhatj�k. Az Iuna ritmust Mestre Bimba alkotta, az iuna madarak
n�szt�nc�t figyelve. Az Iun�t j�tszva mutatja be a capoeir�s a legmagasabb szint� mozdulatokat.

Lampiao
A brazil "Robin Hood". Rabl�vez�rk�nt a gazdagokat fosztogatta a sz�zad elej�n. H�res �s k�zkedvelt volt a n�p k�r�ben, s�t k�lf�lre is eljutott a szemtelen rabl� h�re. Egy t�r�k f�rfi lefilmezte kalandos k�r�lm�nyek k�z�tt a f�rfit �s band�j�t. F�ljegyezt�k, hogy mikor a f�rfi levet�tett nekik egy filmet, ami vall�sos t�m�j� volt, elkezdtek l�v�ld�zni a v�szonra mikor Krisztust keresztre fesz�tett�k. V�g�l egy rend�rf�n�k a hadsereg seg�ts�g�vel elfogta �s Recife f�ter�n ki�ll�totta lev�gott fej�t. Bar�tn�j�t, aki egy gazdag csal�db�l sz�rmaz� indi�n n� volt, megcsonk�tott�k. Lampion t�bb capoeira dalban is szerepel, mint a b�tors�g �s er� jelk�pe.

Mandinga, Malicia
Afrikai eredet� sz�. Jelent�se: csib�sz, cseles, furfangos l�sd:candomble. Mondhatni a capoeira taktika l�nyege. Elhitetni az ellenf�llel, hogy egy bizonyos dolgot csin�lunk, majd egy teljesen m�s mozdulatba, t�mad�sba megy�nk �t. Ez n�lk�l�zhetetlen, hiszen ez egy olyan harcm�v�szet, amiben az ellenf�lnek alkalma van kifigyelni a harcmodorunkat. M�sr�szt a capoeira j�t�kban egy m�sik capoeirista ellen k�zd�nk, aki j�l ismeri az egyes t�mad�sok kezd� poz�ci�it. Ezt a tud�st f�lhaszn�lva el�tt�nk j�rhat egy l�p�ssel. Hogy ezt elker�lj�k alkalmaznunk kell a kreativit�st �s az �rny�ktechnik�kat. Vagyis �t kell verni. Ez a technika nem egyed�l�ll� a harcm�v�szetekben, de a capoeira teljes m�rt�kben ezen a taktik�n alapul.

Mato
erd�
 
Mercado Modelo
Az egykori rabszolgapiac Salvador da Bahia v�ros�ban. Ma
szinte �jjel-nappal capoeira bemutat�k l�that�ak az �rver�si porondon.

Mestre Bimba
(Manuel Dos Reis Machado)
A capoeira regional st�lus kre�tora.

Mestre Pasthinha
Az angola st�lus alap�t� mestere.

Moleque
csib�sz
 
Nordeste
"�szak-kelet". Braz�lia �szak-keleti r�sze, ahonnan a capoeira sz�rmazik. A legszeg�nyebb r�gi�, olyan nagyv�rosokkal, mint Salvador da Bahia, Recife, Fortaleza vagy Natal.

CONFORME o BERIMBAU (Envergado)

Capoeira � uma luta ligeira que solta a rasteira
comforme o berimbau

� conforme o berimbau e conforine o berimbau

Se o negro mal encarado entra nessa roda pra te derrubar
oi me diga seu moco o que vai fazer conferco a voce
eu quero aprender vou joga com voce

� conforme o berimbau � conforme o berimbau

se o jogo ficar violento no toque do sao bento
eu nao vou me alterar

� conforme o berimbau � conforme o berimbau

e hoje eu vou louvar a o mestre Bimba
com sua mandinga criou a regional

---

FOLHA SECA

Eu pisei na folha seca
Eu vim fazer, Choe, Choa.

, Choe, Choa Choe, Choe, Choe, Choa Choe, Choa, Choe, Choa
Eu vim fazer, Choe Choa , Choe, Choa

Mas quem nao pode com mandinga nao carrega patua

Eu vim fazer, Choe, Choa. Choe, Choa

Joga nego para cima deixa o negro invadiar,

Eu vim fazer, Choe, Choa. Choe, Choa Choe, Choe, Choe, Choa Choe, Choa, Choe, Choa

Eu vim fazer, Choe Choa, Choe, Choa

---

PARANA EH

Vou dizer a minha mulher, Parana
Capoeira me venceu, Parana

Parana eh, Parana eh, Parana Parana eh, Parana eh,

Parana Ela quis bater pe firme, Parana
isso nunca aconteceu, Parana

Parana eh, Parana eh, Parana Parana eh, Parana eh, Parana
Quem dizera que umbu, Parana
Se mudou para cidade, Parana

Parana eh, Parana eh, Parana Parana eh, Parana eh, Parana

Tem batuque todo dia, Parana
Mulata de qualidade, Parana

Parana eh, Parana eh, Parana Parana eh, Parana eh, Parana

A mulher e a galinha, Parana
Sao dois bichos interesseros, Parana

Parana eh, Parana eh, Parana Parana eh, Parana eh, Parana

A galinha pelo milho, Parana
A mulher pelo dinheiro, Parana and the woman for money

Parana eh, Parana eh, Parana Parana eh, Parana eh, Parana

---

BOA VIAGEM

Boa Viagem
Adeus, Adeus
Boa viagem(coro)
Eu vou me embora
Boa viagem(coro)
Eu vou com Deus
Boa viagem(coro)
E com nossa Senhora
Boa viagem(coro)
Eu vou, eu vou
Boa viagem(coro)
Pois chegou a hora
Boa viagem(coro)
Eu vou pra Bahia
Boa viagem(coro)
Berimbau chora
Boa viagem(coro)

---

Iai� ioi�

Iai� ioi�
Quando meu Mestre se foi
Toda Bahia chorou
lai� ioi�
lai� ioi�
lai� ioi�

Menino com quem tu aprendeu
Menino com quem tu aprendeu
Aprendeu a jogar Capoeira, aprendeu
Quem me ensinou j� morreu
Quem me ensinou j� morreu
0 seu nome esta a gravado
Na terra onde ele nasceu
Salve o Mestre Bimba
Salve a Ilha de Mar�
Salve o Mestre que me ensinou
A mandinga de bater com o p�
lai� Ioi�
lai� ioi�
lai� ioi�

Mandingueiro cheio de malevolencia
Era ligeiro o meu mestre
Jogava conforme a cadencia
Do bater do berimbau
Salve o Mestre Bimba
Criador da Regional
Salve o Mestre Bimba
Criador da Regional
lai� Ioi�
lai� ioi�
lai� ioi�

Aprendeu Meia-lua aprendeu
Martelo e Rabo de Arraia
Jogava no p� da ladeira
Muitas vezes na beira da praia
Salve Sao Salvador Salve a Ilha de Mar�
Salve o Mestre que me ensinou a mandinga
De bater com o p�
lai� ioi�
lai� ioi�
lai� ioi�

Quando meu Mestre se foi
Toda Bahia chorou
lai� Ioi�
lai� ioi�
lai� ioi�

---

Cabra valente bamba na capoeira

Cabra valente bamba na capoeira
E bamba na capoeira
E bamba na capoeira

Cabra valente bamba na capoeira
E bamba na capoeira
E bamba na capoeira

Nego caiu na alegria do tombo
E na alegria do tombo
E na alegria do tombo

Nego caiu na alegria do tombo
E na alegria do tombo
E na alegria do tombo

Tombo da ladeira
Banda de capoeira

Meia lua e rastiera
Banda de capoeira

Ohla o au a bananeira
Banda de capoeira

A cabe�ada ligeira
Banda de capoeira

A regional mandingueira
Banda de capoeira

---

Bem-te-vi v�ou, v�ou

Bem-te-vi v�ou, v�ou
Bem-te-vi v�ou, v�ou
Deixa voar
L� laue laue laue laue
L� laue laue laue laue
Que som o que arte � essa
de luta e brincadeira
Que roda maravilhosa � essa
� o Batuque Capoeira
Em cada som, em cada toque
em cada ginga, tem um estilo de jogo
Em cada som, em cada toque
em cada ginga, tem um estilo de jogo
Laue laue l�...
L� laue laue laue laue

---

Capoeir�s hangszerek:

Berimbau:

Atabaque

 

Pandeiro: