Equador

N�h�ny k�p Quito-r�l:)

Ecuador t�rt�nete adatok,infok:

Ecuadort D�l-Amerika kicsiny�tett m�s�nak is nevezik: az Amazonas medenc�j�ben �ri�si es�erd�k ny�jt�zkodnak, a hegyekben vulk�nok p�f�kelnek, alattuk h�f�dte lank�k h�z�dnak, partj�t az �ce�n mossa, �s van egy f�ldi paradicsoma: Gal�pagos.

V�ros az Egyenl�t�n MINT A LEGT�BB UTAZ�, �n is Quit�ban �rtem f�ldet. Az orsz�gban t�bbsz�r is j�rtam, most egy exped�ci�sorozat el��rsek�nt �rkeztem. A rep�l�g�pb�l kisz�llva azonnal szemembe �tl�tt az angol �s spanyol nyelv� felirat, ami arra figyelmeztet minden utaz�t, mozogjunk lassan, mert nagy magass�gban vagyunk, ahol ritka a leveg�. Quito ugyanis a tengerszint felett 2 840 m�ter magasan fekszik. S val�ban, a meg�rkez�sem ut�ni napokban, mik�zben sokat s�t�lgattam a belv�ros kis utc�in, hihetetlen�l gyorsan elf�radtam.

A T�RT�NELMI BELV�ROSBAN meglehet�sen sok spanyol koloni�l-barokk �p�let maradt fenn: templomok, palot�k �s korm�nyzati �p�letek. Az egyik legszebb t�r a F�ggetlens�g tere, ahol a minisztereln�ki palota is �ll. De ez a hely sz�momra eg�szen m�sr�l lett eml�kezetes: 1993-ban �s 1994-ben is szemtan�ja voltam a t�ren kibontakoz� t�ntet�seknek, majd azok drasztikus sz�tver�s�nek, tavaly pedig k�t alkalommal l�ttam katonai beavatkoz�st. 2003-ban, csak ittl�tem alatt naponta minimum egyszer egyetemist�k �s tan�rok t�ntet�seit vert�k le. Most sem ker�lhettek el az esem�nyek: id�n az indi�nok nagyszab�s� t�ntet�sei zajlottak �ppen. A megmozdul�sokat jogaik v�delm�ben �s a territ�riumaikon tev�kenyked� olajt�rsas�gok ellen szervezt�k. Ezek az esem�nyek nem igaz�n turistacsalogat�ak, pedig a korm�ny komoly int�zked�seket tesz annak �rdek�ben, hogy a turizmus vir�gz� �zlet�gg� fejl�dj�n. Ez�rt is v�llalta Quito a 2004-es Miss Universe sz�ps�gkir�lyn�-v�laszt�s megrendez�s�t. Mindenki abban rem�nykedik, hogy az esem�ny kapcs�n h�re megy az orsz�gnak, �s az �v m�sodik fel�ben turist�k hada �rkezik.

A V�ROS ALAPHANGULAT�T a f�l� tornyosul� Cotapaxi vulk�n hat�rozza meg. Tiszta id�ben csod�latos l�tv�ny a h�f�dte t�zh�ny�. Igaz, a hegycs�cs a v�rost�l 25 kilom�terre emelkedik, de 4 790 m�teres magass�g�val �gy is meghat�roz� eleme a t�jnak. Az utc�kon elk�peszt�en mozgalmas �let zajlik. Az ecuadori ember ugyanis mindig h�zal, �zletel, kereskedik valamivel. Helyi bar�taim is egyszerre legal�bb h�rom-n�gyf�le dologgal foglalkoznak: egyik�k, Pato p�ld�ul hegyi vezet�, szak�cs �s �p�t�si v�llalkoz� egy szem�lyben.

ERREFEL� A NAGY magass�g miatt k�m�letlen�l t�z a nap, �gy az �rz�keny b�r� utaz� f�l �ra alatt le�ghet. A v�ros utc�in tev�kenyked� zsebesek viszont nem csak az �rz�keny b�r�eket „�gethetik le”. K�l�n�sen vigy�zni kell �jszaka, ilyenkor nem tan�csos egyed�l kimenni az utc�ra. Nekem szerencs�m volt, mert nagy�rt�k� fot�felszerel�semmel k�t �jszak�t is az utc�n t�lt�ttem. Bar�taim csak napok m�lva mondt�k el, hogy enn�l sokkal kisebb �sszeg�rt is v�gt�k m�r �t gring� tork�t. (Nagyon sok�ig azt hittem, hogy ez a sz� pejorat�v �s b�nt�. Ennek megfelel�en nem is �reztem magam kellemesen, mikor a gring� n�vvel illettek a latin vil�gban. Csak k�s�bb tudtam meg, hogy semmi rossz nincs a kifejez�sben, csak annyit jelent: idegen. Itt ezt a gy�jt�nevet haszn�lj�k minden feh�rb�r� k�lf�ldire.) Persze az�rt a k�zbiztons�g nem ennyire rossz, de nem �rt �vatosnak lenni. A v�ros f�ter�n a hozz�m csap�d� fiatal n�met p�r kis automata f�nyk�pez�g�p�t lopt�k el az asztalunkr�l, �s mindez nem a ny�lt utc�n, hanem az egyik legel�kel�bb k�v�z�ban t�rt�nt.

Bujk�l� dzsungellak�k N�H�NY NAP asszimil�l�d�s ut�n Quit�b�l terepj�r�val indultam az es�erd� fel�. Coca az orsz�g �szakkeleti r�sz�n, az Andok �s a dzsungel tal�lkoz�s�n�l fekszik. �tk�zben kis v�rosokon hajtottam kereszt�l. Itt szinte minden telep�l�s m�s �s m�s „�zlet�gra” specializ�l�dott. Magamban el is neveztem a kis v�rosk�kat „fagylaltv�rosnak”, „fegyverkov�csv�rosnak”, „nadr�gv�rosnak”, „haszn�ltaut�-v�rosnak”. Ezeken a telep�l�seken minden munkak�pes ember a fent nevezett ipar�gak egyik�ben dolgozik. Nekem, eur�painak �rthetetlen volt, hogy a rengeteg konkurencia mit keres egym�s hegy�n-h�t�n. A fagylaltv�rosban p�ld�ul minden m�sodik h�z fagyi bolt, persze a t�lk�n�latnak megfelel�en nagyon kev�s v�s�rl�val.

ECUADORBAN rengeteg �rdekes n�p �s kult�ra tal�lhat�. Az indi�nok jobb�ra bar�ts�gosak, de a mai napig akadnak olyan t�rzsek, amelyek semmilyen kapcsolatot nem l�tes�tettek m�g a nyugati vil�ggal. F�k�nt a brazil �s perui hat�rvid�kre nem aj�nlatos bet�vedni. A kur�r�t (n�v�nyi m�reg) haszn�l� indi�nok p�ld�ul mesterien b�nnak kis f�v�cs�veikkel. Huaor�ni indi�n testv�rem, Moi egyszer hosszasan oktatott haszn�lat�ra, de az eredm�ny siralmas volt. �gy d�nt�ttem, maradok ink�bb a pusk�n�l. Az itt elt�lt�tt id�m nagy r�sz�ben a Huaorani t�rzs territ�rium�ban �ltem. Ez a kicsiny l�leksz�m� n�p az 1950-es �vekben tal�lkozott el�sz�r a mi kult�r�nkkal. (Ecuador Amazonas gy�jt�medenc�j�hez tartoz� r�sz�n �lnek m�g secoy�k, cofanok, zaparok, quichu�k, shuarok, �s sok m�s kis n�p. A shuarok p�ld�ul zsugor�tott kopony�ikr�l h�rhedtek, amit ellens�geik lev�gott fej�b�l k�sz�tenek.)

Kenuval v�zen �s sz�razon MIUT�N ELHAGYTAM a telepesek �ltal lakott ter�letet, �s t�ljutottam az olajt�rsas�gokt�l meggy�t�rt vid�ken is, a f�ldutakat felv�ltott�k a foly�k. �gy azt�n egy fat�rzsb�l faragott kis kenuval folytattam utamat nyugat fel�. A foly�k roppant sek�lyek errefel�, rengeteg alkalommal kellett kipakolnom eg�sz felszerel�semet, �s k�zzel �tr�ngatni a cs�nakot a sek�ly, k�ves szakaszokon. Volt, hogy nyolc �r�t tettem meg naponta a sz�k cs�nakban �lve. De az indi�nok vend�gszeretete feledtette velem a moszkit�k �s p�kok milli�rdj�t.

K�R�LBEL�L K�T HETET t�lt�ttem egy t�rzsn�l vend�geskedve. K�zben meg�zlelhettem a vid�kre jellemz� tradicion�lis italt, a „chic�t”. Ez az innival� mani�kagy�k�rb�l k�sz�l, erjeszt�s�r�l a csal�d asszonytagjainak ny�la gondoskodik: a mani�ka megf�z�se ut�n ugyanis egy hosszadalmas folyamat r�szek�nt a csal�d n�tagjai fokozatosan p�pp� r�gj�k a gy�keret, majd visszak�pik az ed�nybe, hogy az ott erjedjen meg. V�g�l a chic�t foly�v�zzel h�g�tva fogyasztj�k.

AZ ITT MEGISMERT �telk�l�nlegess�gek hossz� sor�ba legsz�vesebben bele sem fogn�k. Egyr�szt az�rt, mert a turistak�nt idet�ved� embernek mindent el kellene k�vetnie annak �rdek�ben, hogy m�g v�letlen�l se egyen a v�dett �llatokb�l k�sz�lt �telekb�l. Ne tegye ezt lelkiismereti, vagy egyszer�en eg�szs�gv�delmi okokb�l. Az �n esetemben sajnos az exped�ci� k�r�lm�nyei ezt lehetetlenn� tett�k: az indi�nokkal �tkeztem nap mint a nap. �gy fordulhatott el�, hogy meg�zleltem a kajm�nt, a tap�rt, a tatut, a kapibarat, a tekn�st, annak toj�s�t, �s ettem s�lt majmot is. S b�r lehet, hogy ez az �nyencek sz�m�ra izgalmasan hangzik, �n bizony 6-8 kil�val k�nynyebben t�rtem haza, �s nagyon sz�vesen ettem v�gre egy kis hazait.

Esk�v� az Andokban A DZSUNGELBEN ELT�LT�TT napok ut�n egy teheraut� plat�j�ra felkapaszkodva kezdtem meg a visszautat az Andok hegyei fel�. Az orsz�g�ton elt�lt�tt id� sem telt el izgalmak n�lk�l, k�tszer is meg kellett �llnunk t�bb �r�ra, mert a heveny�szve meg�p�tett f�ld�t leomlott. Szerencs�re nem akkor, amikor a teheraut�nk haladt �t rajta.

AZ ANDOKBAN nem ritk�n n�gyezer m�ter feletti ter�leteken j�rtam, �s b�rmilyen meglep�, ebben a magass�gban is �lnek emberek. Ilyen p�ld�ul az Oyacashi t�rzs is, akik saj�t bevall�suk szerint 300 �ve h�z�dtak fel ide a spanyolok el�l. Alacsony n�v�s�, �letvid�m, sz�npomp�san �lt�z� n�p ez, nagy kreativit�ssal, kiemelked� m�v�szi �rz�kkel �s fejlett k�z�gyess�ggel. �ppen egy esk�v� el�k�sz�leteire �rkeztem meg, roppant hideg, es�s id�ben. A viharos sz�l miatt annyira hideg volt, hogy alig tudtam fot�zni, az ujjaim n�h�ny percen bel�l teljesen elg�mberedtek. Ez�rt azt�n nagyon j�lesett, amikor betess�keltek egy kis kunyh�ba, �s hatalmas t�ny�r �zletes krumplilevessel k�n�ltak. A kunyh�ban minden�tt nagy, v�rt�l cs�p�g� h�sdarabok l�gtak: reggel bik�t v�gtak a lakodalomra. A sarokban k�t �regasszony kicsi patk�nyszer� �llatokat tiszt�tott, kider�lt, hogy tengerimalacok. A kis r�gcs�l� kedvelt csemege errefel�, az �nnepi vacsor�ra negyvenet �ltek le bel�le. R�videsen annyira �sszebar�tkoztunk, hogy vend�gl�t�im fakanalat �s fat�ny�rt is faragtak nekem.

A V�LGY, AHOV� a falut �p�tett�k, igazi meset�j. A gyep olyan, mintha h�sz, egym�sra ter�tett puha perzsasz�nyegen j�rn�nk. A f�kr�l l�ggy�kerekkel t�pl�lkoz� vend�gn�v�nyek l�gnak. A kunyh�k tetej�t az �lland� nedvess�g miatt gyorsan belepi a moha. A felh�k l�ba sz�ntelen�l a k�rnyez� hegycs�csok gerinceit tapossa, misztikus hangulatot adva ezzel a v�lgynek. Turist�k alig j�rnak erre, hiszen az �ttalan utakon nem k�nny� ide eljutni.

Vulk�nt�l vulk�nig AZ OYACASHIKN�L tett l�togat�st k�vet�en utam Salasaca ter�letre vitt, ahol csak �muldoztam az Andok term�szeti sz�ps�gein, a hegyek k�z�tt megh�z�d� lag�n�k sz�ps�g�n, a vulk�nok leny�g�z� havas mered�lyein. A Salasaca territ�rium a Tungarahua vulk�n k�zvetlen k�zel�ben fekszik, amely meg�rkez�semkor er�s p�f�kel�sbe is kezdett. Kr�ter�b�l hatalmas f�st �s g�zfelh� gomolygott el�. A k�rny�ken �l� n�pek viszont nem �r�lnek a l�tv�nyoss�gnak, mert a Tungarahua az uralkod� sz�lir�ny k�vetkezt�ben a k�zelben rakja le m�rgez� hamuj�t. Az itt �l� indi�nokra mostans�g am�gy is rossz id�k j�rnak: a term�f�ld t�nkremegy, az �llatok �heznek, betegesek. Sokan elv�ndorolnak, ha egy�ltal�n tehetik. A Tangurahua ut�n az Andok egy m�sik h�rhedt vulk�nj�hoz a Chimborazo-hoz aut�ztam. Ezt m�szta meg Alexander von Humboldt 1802-ben, itt �s � jegyezte le el�sz�r a hegyi betegs�g t�neteit.

Latin �ce�n A VULK�NOK UT�N az �ce�n fel� vettem az ir�nyt. Esmeraldas k�zel�ben jutottam ki az tengerpartra. Innen d�lnek fordulva r�videsen m�r csak az ap�ly �ltal h�trahagyott, megkem�nyedett homokon tudtam aut�zni. Meglep�dve tapasztaltam hogy itt nincsenek indi�nok, ann�l t�bb viszont az afro-amerikai: �k, a volt rabszolg�k lesz�rmazottai az �ce�nparton �lnek a legnagyobb sz�mban. Az emberek felt�n�en szeg�nyek errefel�, nyomortelepekre eml�keztet� h�zakban �lnek, �s a hal�szaton vagy a r�kfarmokon k�v�l nincs m�s p�nzkereseti lehet�s�g�k. Kis cs�nakjaikon v�gnak neki az �ce�nnak, s van, hogy annyi halat sem fognak, amennyi maguknak �s csal�djuknak elegend� lenne. A m�sik elterjedt hal�szati forma a parti h�l�, amelyet 10-15 hal�sz vonszol a sek�ly v�zben. Roppant neh�z fizikai munka ez, nem csoda, hogy a hal�szemberek reggelire megesznek egy nagy t�ny�r rizst, elk�peszt� m�ret� halszeletekkel megpakolva. A parti h�l�kkal napj�ban k�tszer indulnak hal�szni: el�sz�r hajnalban, �t �ra k�r�l, de legt�bbsz�r kimennek d�lut�n 3 �ra t�jt is.

AZ �CE�NPARTON nyaral�v�rosok is vannak. Hangulatuk nagyon egyedi, mert a nemzetk�zi turizmus errefele szinte ismeretlen, ide majdhogynem kiz�r�lag ecuadoriak �rkeznek. A szolg�ltat�ipar is ennek megfelel�: minden�tt d�b�r�g a latin muzsika, fiatal p�rok s�t�lnak a f�venyen �s az utc�kon. Az �rak viszonylag alacsonyak, m�g akkor is, ha az orsz�g a k�zepesen dr�ga latin-amerikai �llamok k�z� sorolhat�.

Gal�pagos �llatai k�z�tt V�GEZET�L, mint a legt�bb Ecuadorba utaz�, �n is a h�res Gal�pagos-szigeteken k�t�ttem ki. A kem�ny �s f�radts�gos exped�ci� ut�n ez igazi aj�nd�k volt. Az els� nap f�k�kkal �sztam �s j�tszottam az �ce�nban. Azt�n a parton az �llatokkal m�teres k�zels�gben s�tk�rezt�nk a d�lut�ni napon. Volt, hogy c�p�kkal b�v�rkodtam, m�skor 250 �ves �ri�s tekn�s�kkel bar�tkoztam. Az egyik h�t�n s�r�l�sek voltak. Az �llatot a Charles Darwin kutat��llom�son megvizsg�lt�k, �s kider�lt, hogy 200 �vvel ezel�tti l�ved�kek vannak a p�nc�lja alatt. Annak idej�n a szigetek ugyanis a kal�zok kedvelt b�v�helye volt, a tekn�s pedig n�pszer� kal�zcsemege. A szigetek �llatvil�ga m�lt�n h�res, de a t�j is csod�latos. Tal�lkoztam pingvinekkel, oroszl�nf�k�kkal, fregattmadarakkal, bubikkal, sz�razf�ldi �s tengeri igu�nokkal, r�kok t�zezreivel. Nem v�letlen�l k�pr�ztatta el a szigetcsoport Charles Darwint, aki 1835-ben �rkezett ide, s tapasztalatinak nagy szerepe volt az evol�ci�s elm�let kialak�t�s�ban.

MINDEN MEGPR�B�LTAT�S ellen�re ma is �gy �rzem, hogy mindenk�ppen �rdemes k�r�ln�zni Ecuador k�l�n�s vil�g�ban. A neh�zs�gek nem csup�n testi, fizikai fegyelemre szoktattak, hanem arra is r�d�bbentettek, hogy csak l�togat�k�nt �rkez�nk ebbe a csod�latos vil�gba, ahol tiszteln�nk kell a t�l�nk oly’ t�vol �ll�, idegen kult�r�kat, s k�teless�g�nk vigy�zni a n�v�ny- �s �llatvil�gra, amellyel �ri�si szerencse, hogy tal�lkozhatunk

ECUADOR T�RT�NELME

Kr. e. 30000-ben m�r vad�sz�, gy�jt�get� k�z�ss�gek �ltek az Andokban. A legr�gebbi romok Kr. e. 1500-b�l val�k, az �p�letet feltehet�en kultikus szertart�sokra haszn�lt�k. A X. sz�zad k�r�l alakult ki az els� igaz�n j�l szervezett, gazdag indi�n kult�ra. A XIV. sz�zadban l�trej�tt egy nagy indi�n kir�lys�g, amelynek k�zpontja m�r Quito volt. 1460-ban az inka inv�zi� hozta a k�vetkez� nagy v�ltoz�sokat, ekkor honos�tott�k meg az �des krumplit, a kokaint, a mogyor�t. Az els� spanyol conquistador, Bartalomeo Ruiz 1526-ban �rkezett a vid�kre. 1530-ban partra sz�llt Francisco Pizzaro, k�t �v m�lva elfogta �s meg�lte Atahualp�t, az ink�k kir�ly�t. H�sz �ven bel�l a spanyolok uralmuk al� hajtott�k az orsz�got. Az 1550-1832 k�z�tti id�szakot nevezik coloni�l peri�dusnak. A XVII. sz�zadban megalap�tj�k az els� egyetemet Quit�ban, l�trej�ttek a farmok, az els� textil�zemek. Az els� nagyobb Amazonas-exped�ci� 1736-ban indult �tj�ra. 1822-ben Simon Bolivar Quit�ba �rkezett, Ecuador, Venezuela �s Columbia egyes�l�s�nek terv�vel. 1830-ban Ecuador k�zt�rsas�g lett. 1941-ben Peru bekebelezte az orsz�g fel�t. Az 1964-es f�ldreform idej�n az indi�nok f�ldet kaptak a haciend�k ter�leteib�l. 1972-ben az olaj sz�m�tott a legfontosabb exportcikknek. 1995-ben hat�rt�rgyal�sokat folytattak Peruval, 1998-ban a k�t orsz�g al��rta a b�keszerz�d�st.

ADATOK �S UTAZ�SI INFORM�CI�K - ECUADOR

Hivatalos n�v: Ecuadori K�zt�rsas�g Ter�let: 270 670 km2 Lakoss�g: 12.7 milli� F�v�ros: Quito Hivatalos nyelv: spanyol Vall�s: kereszt�ny, animisztikus vall�sok Valuta: USD Mi�rt utazzunk? Mert itt egy helyen a dzsungel, az Andok, a Gal�pagos-szigetek. Mikor utazzunk? Ter�lett�l f�gg�en ker�lj�k az es�s �vszakot!. Helyi k�zleked�s: A taxi olcs�, rengeteg buszv�llalat van, �s kis helyi l�git�rsas�g. Helyi viszonyok: A nagyv�rosokban rossz k�zbiztons�g. Sok helyen egy�ltal�n nincs turisztikai infrastrukt�ra, de a turist�knak b�s�gesen k�n�lnak programokat minden ter�letre. V�zum: Nincs v�zumk�nyszer, de ne lepjen meg benn�nket a rept�ri k�l�nad� (25 USD). Olt�sok: S�rgal�z, Hepatitis a/b aj�nlott, mal�riagy�gyszer.

Quito: